A Kutatócsoport célja, a fizikai aktivitás előnyös hatásainak komplex vizsgálata és ennek nyomán ajánlások megfogalmazása. Molekuláris vizsgálatok során a mellékvesekéreg hormontermelését és kisebb mintán a transzkriptoma vizsgálatát végezzük alaphelyzetben és akut fizikális terhelés hatására, különböző habituális fizikai aktivitással bíró egyének esetében. Morfológiai mérések során saját fejlesztésű eszközzel teljes 3 dimenziós (3D) testszkennelést végzünk, nyugalmi és különböző funkcionális helyzetekben.

A funkcionális vizsgálatok során a COVID járvány kapcsán 4 szintű felmérést végzünk (első, második, harmadik hullám, poszt-COVID időszak) reprezentatív mintán. Ennek kapcsán ajánlásokat fejlesztünk a fizikai aktivitásra vonatkozóan a különböző populációs csoportokra. A pandémiás időszakban végzett kutatási eredmények jól felhasználhatóak lesznek a poszt-COVID rehabilitációban. 

A másik funkcionális megközelítés a fizikai aktivitás és a civilizciós stressz összefüggésének vizsgálata alaphelyzetben és kiváltott stressz szituációban. A kutatás során számos technikai és szoftver rész fejlesztése valósul meg. A teljes programot szorosan csatoljuk a hagyományos egyetemi értékteremtő munkába (TDK, szakdolgozatok, PhD dolgozat, habilitáció).  A megvalósuló fejlesztések egy része rövidtávon beépíthető a graduális és a posztgraduális képzésbe és összességében új szemléletet eredményez a fizikai aktivitás és az életminőség összefüggésének területén. 
 

Molekuláris vizsgálatok 

Fizikai aktivitás komplex hatáskombinációjának mechanizmusáról keveset tudunk, a hatáskombinációt csak a szív és érrendszeri paraméterek esetében 8-10 különböző gyógyszer alkalmazásával lehet elérni. Érdemesnek látszik a fizikai aktivitás, illetve keringő biológiai aktív szabályzó molekulák összefüggéseinek vizsgálata, így kutatjuk az akut fizikális intervenció és néhány keringő bioaktív molekula kapcsolatát. Az anyagcserét, a só-víz háztartást szabályozó mellékvese eredetű szteroid molekulák koncentráció viszonyait tömegspektrométer alapú meghatározással végezzük a hatékony szteroid hormonok számos metabloitját és az ezeket befolyásoló enzim működéseket vizsgálva. 
 

Morfológiai vizsgálatok 

Teljes 3D testszkennelés nyugalmi és funkcionális helyzetben

Korábbi K+F+I projektünk során a Bay Zoltán Nonprofit Közhasznú Kft-vel nagy pontosságú 3D teljes testszkenner fejlesztettünk.  Az eszköz prototípusát néhány száz vizsgálat során teszteltük. Az eredmények alapján az eszköz további technológiai fejlesztését végezzük el. Az eszközzel különböző korcsoportú és fizikai aktivitású egyének mérését folytatjuk le, közel 2000 fős nagyságrendben. Az így létrejövő adatbázis egyedülálló lesz hazánkban és a nemzetközi kutatási térben. A technológiai fejlesztés során a hardver oldalon az eszközt teljesen mozgásmentes komponensekkel egészítjük ki. Ez a megoldás jelentősen lerövidíti az egy vizsgálathoz szükséges időt. A statikus méréseket különböző testhelyzetben végzett funkcionális mérésekkel egészítjük ki, amelyek a mérési eljárást alkalmassá teszik a gyógytornászok munkája hatékonyságának nyomon követésére. Ehhez passzív optikai markereket fejlesztünk, amelyek segítségével az ízületi és izom lazaság kóros állapotokban is jól mérhető. A mérési protokollok fejlesztése során egységes értékelő lapot dolgozunk ki, amelynek egyszerűsített változatát a vizsgált egyén kapja meg, a számos funkcionális paramétert tartalmazó bővebb változat pedig a szakember kezébe kerül és ez alapján megítélhető lesz az aktuális állapot, illetve a fizikális intervenció hatása. Az értékelő lap tökéletesítését követően az egyénre szabott nemzetközi protokollok segítségével meghatározott mozgásterápiát tartalmazó applikáció fejlesztésén dolgozunk.
 

Funkcionális vizsgálatok 

COVID

A COVID járvány során hazai reprezentatív mintában kérdeztük meg a lakosság fizikai aktivitására és életminőségére vonatkozó szokásait a járvány első, második és harmadik hullámában. A 3 reprezentatív mérés összehasonlító elemzését készítjük el, amit önálló kiadványban jelentetünk meg. Az itt nyert adatok jól felhasználhatóak lesznek a poszt-COVID rehabilitációban, valamint együttműködve a Nemzeti Virológiai Laboratóriummal a sportolók számára szeretnénk meghatározni a COVID utáni sporthoz történő visszatéréshez szükséges nemzetközi viszonylatban is jól használható ajánlást (guideline) is.

Civilizációs stressz

A civilizációs betegségek egyik legnagyobb kockázati tényezője az életmódból fakadó különböző mértékű stressz kitettség, az ezzel járó szorongás és különösen kritikus helyzetekben a döntéshozói képesség csökkenése. A megfelelően alkalmazott fizikai aktivitás a modernkori stresszt, bizonyíthatóan csökkenti. Mindezek vizsgálatára kérdőívet fejlesztünk, amely alkalmas stressz és a szorongás mértékének egyéni becslésére. A kérdőíves módszert eszközös mérésekkel egészítjük ki. Jelenleg már rendelkezésre áll az a hazai fejlesztésű eszköz, amelynek tesztelésében évek óta részt veszünk és amely alkalmas valós időben bluetooth rendszerben, vagy Holter mérési eljárással és offline kiértékeléssel a gyomor, vékonybél, vastagbél, myoelektromos hullámainak mérésére, EKG regisztrálására, frekvencia variabilitás mérésére, a testfelszíni hő regisztrálására, valamint a bőrgalván mérésére. Az eszköz kiegészítésre kerül a szintén hazai fejlesztésű perifériás idegvezetési sebesség mérésére alkalmas eszközzel, valamint a kardiális neuropathia meghatározására alkalmas Ewing tesztek végzésre szolgáló mérőeszközzel. A 3 eszköz szoftver alapon történő fúziójának eredményeként LAN alapú, komplex vizsgálóhely alakul ki. A komplex rendszerben egy egyén vizsgálata kb. 30 percet vesz igénybe. A rendszerben alaphelyzetben végzünk méréseket, majd mesterséges stressz szituációban. A stressz szituációt a Bay Zoltán Alkalmazott Közhasznú Kutatási Közhasznú N. Kft-vel közösen fejlesztett szemüveg rendszerű virtuális valóság (VR) technikával váltjuk ki különböző habituális fizikai aktivitással élő egyénekben. A kutatás során a VR szemüveg további technologizálása is létrejöhet.
 

Szakmai ajánlások 

A hazai lakosság felmérésére támaszkodva, korra és egészségi állapotra specifikus ajánlásokat fogalmazunk meg, amelyek rögzítik az ajánlható aktivitási típusokat és azok mennyiségét. Az ajánlásokat az egyén számára közérthető formában tesszük meg úgy, hogy azok az egészségügyi ellátásban dolgozók számára is használhatóak legyenek. 

Ugyan számos nemzetközi ajánlás ismert, de egyfelől ezek között jelentős eltérés tapasztalható, másfelől a hazai lakosság eltérő egészségi állapota miatt ezek nem alkalmazhatóak. A hazai gyakorlatban kiemelt hiány, nem csak az egészséges adolescens, felnőtt és idős korúakra vonatkozó, de a speciális poupációkat, mint krónikus betegséggel vagy fogyatékkal élők, illetve várandósokra vonatkozó ajánlások is.

A fizikai aktivitásra vonatkozó kérdőíves felméréseket kiegészítjük objektív mérőeszközök (Axivit AX6 akcelerométer) alkalmazásával. A vizsgált egyének egy részében humánbiológiai méréseket is végzünk (antropometria, testösszetétel, testalkat, teljes test szkennelés). Az eszközös méréseket szinte kizárólag hazai fejlesztésű, nyitott szoftver vezérelt eszközökkel végezzük. 
 

Hazai rendezésű nemzetközi sportesemények és hazai sportinfrastruktúra fejlesztések költség- haszon elemzései, az ahhoz kapcsolódó sportfogyasztási szokások vizsgálata. 

A kutatás ezen elemének célja feltárni és értékelni a hazai rendezésű nemzetközi sportesemények, valamint a hazai sportinfrastrukturális fejlesztések komplex hatásmechanizmusait.

A vizsgálatsorozat koncepcionális alapját a Stocker-Szabó által kidolgozott SPSETE modell (2017) jelenti. Az elsődleges és másodlagos adatfelvételeken alapuló kvantitatív és kvalitatív vizsgálatok kitérnek a sportesemények, illetve sportinfrastruktúra fejlesztések közvetlen, közvetett, multiplikatív és externális gazdasági hatásainak, valamint az érintettek fogyasztási jellemzőinek vizsgálatára. Ezek mellett feltárásra és monetizálásra kerülnek olyan lehetséges hatások, mint a sportszakmai (pl. hazai pálya előnye), társadalmi (pl. egyéni jólétnövekmény, egészségérték, társadalmi tőke alakulása), sportpolitikai (pl. imázsnövekedés), környezeti (pl. biztonság, környezeti terhelés, zavarok, városrehabilitáció) és sporttechnológiai területeken generálódott hatások.

Kiemelt cél kialakítani egy költség-haszon elemzésen alapuló módszertant (Sport CBA), amely a fenti vizsgálatok eredményeit figyelembe véve számszerűsíti a sporteseményekhez és a sportinfrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolódó pénzügyi és közgazdasági hasznokat, illetve költségeket, valamint meghatározza a társadalmi költség-haszon egyenleget. A módszertan részét képezi egy többkritériumos értékelési eljárás (Sport MCA) a nehezen vagy nem monetizálható területek vizsgálatára.

A kutatási eredményeket integráló módszer lehetővé teszi a hazai rendezésű nemzetközi sportesemények, valamint a hazai sportinfrastrukturális beruházások hatásmechanizmusainak komplex értékelését és támogatást nyújt a megvalósításra vonatkozó döntések meghozatalában. 
 

Fizikai inaktivitás nemzetgazdasági terheinek vizsgálata 

A kutatócsoport tagjai már a 2010-es évek eleje óta vizsgálják a Magyarországon a betegségek terheit, valamint azon betegségcsoportok esetében, amelyek a fizikai aktivitás növelésével megelőzhetők lennének a fizikai inaktivitás hatására keletkező nemzetgazdasági terheket és a fizikai aktivitás növelésével való gazdasági- és egészségnyereséget.

A COVID-19 járványhelyzet hatására a fizikai inaktivitás vizsgálata rendkívül fontos nemzetgazdasági szinten, mert az első kutatási eredmények alapján a fizikai aktivitás átlagosan heti 166 perccel csökkent (Szabó és mtsai, 2020) és a nem sportolók aránya 14,16%.-tal nőtt (Ács és mtsai, 2020), amelyek rendkívül negatív képest festenek, amelyet tovább ront, hogy a járványhelyzet hatására a járvánnyal kapcsolatos betegségteher is növekedett. Mindezek alapján a betegségek és azokon belül a fizikai inaktivitás nemzetgazdasági terheinek vizsgálata rendkívül indokolt, mert a külső tényezők miatt bekövetkező negatív hatás mérése és az annak csökkentésére irányuló javaslatok ezen vizsgálat alapján végezhető el.

A kutatócsoport munkája során az említett területek jelentős kohéziója valósul meg, ami az alapkutatási elemeken túl, K+F+I potenciállal és az új egyetemi modellben piaci hasznosítással is bír. Így a klasszikus akadémiai értékek mellett (szakdolgozat, PhD fokozat, habilitáció, hazai és nemzetközi publikációk), technológiai fejlesztések új mérési eljárás kombinációk és nagy valószínűséggel piacra vihető termék is létrejön. Az eredmények alapján a fizikai aktivitás és az egészségmegőrzés, valamint a prevenció új összefüggései kerülnek leírásra, amelynek alapján a régióban, de akár társadalmi szinten is fizikai aktivitásra vonatkozó intervenciós technikák lesznek bevezethetőek. A fizikai aktivitás hatásainak fentebb vázolt komplex megközelítése hazai viszonylatban az első próbálkozás lehet arra, hogy egy egyszerű és költséghatékony társadalmi szinten megvalósítható életmód intervenció bevezetésre kerülhessen.